Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Naptár és időszámítás

2009.03.08

NAPTÁR ÉS AZ IDŐSZÁMÍTÁS

Ha az ember a történeteit, egy-egy cselekvéssort másokkal érzékeltetni akar, akkor kell egy viszonyítási alap, ameinek segítségével a befogadó egy számára elfogadható kronológiában elhelyezi az eseménysort. Egy ilyen viszonyítási alapnak először is könnyen kezelhetőnek és mindenki által érthetőnek kell lenni.A legkézenfekvőbb ilyen alap a Nap járása az égen.Mive azonban az események ennél hosszabbak ill. rövidebbek is lehettek, szükségessé vált valami nagyobb ill. kisebb egység kialakítása. Nagyobb, természeti jelenséggel illusztrálható időegység a Hold járására, amely egy kb. 29,5 napos periódust mutat újholdtól újholdig.
Még ennél is hosszabb időintervallumok leírására alakult ki az év, mint naptári egység. Ez célszerűen a tavasztól tavaszig eltelt időt szimbolizálja.
A kisebb időegységek viszonyítási alapja a már az ókorban kialakult óra/perc/másodperc. (Azon kívül, hogy Mezopotámiából származnak nem sokat tudunk az eredetükről).

Ha valaki a naptár fizikai értelmét jobban meg akarja ismerni, akkor szükséges némi
csillagászati  ismeret is.
Bár már az ókori tudósok is képesek voltak percre pontos naptár szerkesztésére, de gyakorlati igény hiányában elég ritkán (Kánaánban pl. 19 évente) szinkronozták a naptárukat a pontos időhöz. Mivel az írás sokáig igen drága dolog volt, a naptárakat általában fejben őrizték, pl. akik ismerték a "csíziót".

A naptárkészítés során igen sok problémával kellett megküzdeni. Az egyik az volt, hogy a nap hosszát a deleléstől delelésig eltelt idővel mérték. (Ez a "valós nap".) Sajnos a Föld nem pontosan körpályán mozog a Nap körül, s ezért a sebessége, általa pedig a valós nap hossza is változik. Ezt a dilemmát úgy oldották fel, hogy a "valós" napok hosszát átlagolták, s így mesterségesen kialakítottak egy "közép" napot.

Természetesen a többi időalapunk sem tökéletes. Sajnos egy év alatt - amíg a Föld megkerüli a Napot - a Föld nem 365-ször fordul meg a saját tengelye körül , hanem még tesz egy majdnem negyed fordulatot is. Ezért mondjuk, hogy 1 év= 365 nap 5 óra 48 perc 46 másodperccel.

Az év időtartamát a naptárkészítők a tavaszponttól tavaszpontig eltelt idővel mérik. A tavaszpont alatt a tavaszi nap-éj egyenlőséget értjük. Ilyenkor ugyanolyan hosszú az éjszaka, mint a nappal, s ekkor látszik a Nap pontosan az egyenlítő felett.
A Nap látszólagos helyzete az égbolton állandóan változik a Baktérítő és a Ráktérítő között.
Télen, amikor a Nap a Baktérírő felett van( dec.22.), akkor a leghosszabb az éjszaka és legrövidebb a nappal. Ilyenkor a Nap a Bak csillagképben "látszik". Nyáron , amikor a Nap a Ráktérítő felett van (jun.22.), akkor a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Ilyenkor a Nap a Rák csillagképben "látszik". Az őszi (szept.23.) és tavaszi (márc.21.) nap-éj egyenlöség idején a Nap az egyenlítő felett van. Ezt a négy nevezetes pontot hívják görögül tropikának, s utánuk az évet tropikus évnek. (létezik csillagászati - sziderikus - év is, amely valamelyik állócsillag ugyanazon térszögben láthatóvá válása közötti időintervallum. A csillagnap v.melyik állócsillag két tetőzése között eltelt idő.)



A naptárkészítők nem dolgozhatnak egyszerüen a csillagévvel, mert akkor előbb-utóbb nyáron ünnepelnénk a Karácsonyt, ami ugyan a tropikus évnél is előfordulhat, ha nem korrigálnak.
Hogy lehet ez?- kérdezhetik többen. A gondot itt az okozza, hogy a Földnek van egy kb. 26 000 éves periodusidejü búgócsiga-szerü mozgása is. A Föld É-D tengelye kb. 23,27 fokos szöget alkot az ekliptikával (Föld pályája a Nap körül). Képzeljük el, hogy a déli pólusnál ez a tengely "rögzítve" van, az északi pólusnál levő tengelypont pedig egy kört ír le 26000 év alatt. Nos, e miatt a mozgás miatt a tavaszpont évente 50"-cel hátrál az ekliptikán. Vagyis ennyivel rövidebb ideig tart az év. Ezt a naptárkészítőnek kell korrigálni.
Hogy a boldogságunk teljesebb legyen, a hónap sem pont 30 nap hosszú. Az átlag hónap kb. 29,5 napos, de a Föld-Hold rendszer mozgása miatt ettől több órával (akár 13 órával) eltérhet.


Ma használatos naptárunk a Gergely naptár, ami a Julian naptár módosított változata. Ezt a naptárt XIII.Gergely vezette be 1582 okt.4.-én, s az 1700-as évek végéig egész Európában elterjedt.

T.képpen ezzel lett egységes naptára a földrésznek és az egész keresztény világnak. Addig ugyanis - bár Szoszigenész naptára volt a domináns, de már és még létezett mellette az egyházi naptár, római naptár , egyiptomi naptár stb.
Az egyházi naptárt a pápák a X.sz. közepétől használják, bár már 525-ben megalkotta Dionysios Exiguus szkíta származásu római szerzetes. Az elterjesztésében pedig Beda Venerabilis munkásságának volt kiemelkedő szerepe.

Ráadásul az egyházi naptárt is elég sajátságosan használták: A franciák Húsvéttól Húsvétig tartották az évet, az angolok március 25-től mác. 25-ig a magyarok pedig Karácsonytól Karácsonyig mérték az évet. Csak a Gergely naptár bevezetése után vált elfogadottá a január 1.-i évkezdet. (Természetesen a polgári életben, hiszen az egyháznál az évkezdet advent első vasárnapja ma is!)

Térjünk vissza még egyszer a naptárkészítés problémáihoz:

Ha a Föld pontosan körpályán mozogna a Nap körül, s egy év alatt 7 x 52 =364 -szer fordulna meg saját, a pályasíkra merőleges tengelye körül, a Hold pedig kisebb és távolibb lenne, akkor nagyon egyszerüen lehetne naptárt készíteni.
Ez azonban távolról sem igaz...
A Föld ellipszis pályán mozog a Nap körül. Tengelye 23,27 fokot zár be a pályasíkkal és ráadásul búgócsiga-szerü mozgást végez. A nagy tömegü Hold viszonylag közel van a Föld-höz. Közös tömegközéppontjuk (ami változik) körül mozog a Hold és még lehetne sorolni a gondokat.
Így az év sem kerek szám, hanem 365,242...napból áll vagy 12,368.. hónapból ill. 52,177.. hétből. 1 HÓNAP = 29,530... nap. A HÉT bevezetése csak növelte a nehézségeket, az egy holdhónapban 4,218... -szor van meg.( A hét a kor szintjén ismert hét asztrológiai jel leképezése: Az asztrólógiában használták a Napot, Holdat, Merkurt, Vénuszt,Mars bolygót, Szaturnuszt és az Uránuszt. Mindegyik jelnek egy nap felelt meg a hétből: Pl. a szombatnak a Szaturnusz, a vasárnapnak a Nap (Sunday) a keddnek pedig a Mars)


A könnyebb kezelhetőség érdekében a legtöbb naptárnál lemondtak a sok tizedesjegyről,( amit római számokkal elég érdekes lett volna leírni) s egyszerüen - mint a julián naptár - az év hosszát 365 1/4 napban állapították meg.Helyesebben: az év hosszát 1461 nap negyed részének vették. Ez a pontatlanság egy év alatt kb. 11 perc csúszást okozott a pontos időhöz képest. Az ugyan kicsinek tűnik, de 128 év alatt a sok 11 percből 1 nap csúszás adódik, 1280 év alatt pedig már 10 nappal korábban köszönt be a tavasz.

Ismétlem: az év hossza 365 nap 5 óra 48 perc 46"(átlagosan). A juliáni év hossza 365 nap 6 óra. A különbségük 11 perc 14".

A julián naptárt ie. 46-ban vezettette be Julius Caesar.
XIII. Gergely naptáráig eltelt: 1582 - (-45) /első norm. éve a J.naptárnak/ = 1627 év. 1627 /128 év = 12,7 nap szükséges a szinkronozáshoz. Gergely 10 napot vett ki az időtengelyből. Miért? Hol van a hiányzó 2,7 nap?

Vannak elméletek: - Niceai zsinat (325) idején naptárreform volt. Bizonyíték? Mert az még csak-csak hihető lenne (akár bizonyítékok hiányában is), hogy a kor tudósai észrevették a tavaszpont csúszását, de okosabb ötlet hiányában csak egyszerűen áttették a tapasztalatnak megfelelően márc. 21-re. Bár a papságnak még nem volt akkora hatalma, hogy csak úgy saját elhatározásból megváltoztassa a naptárat - na meg az érdeklődési körük is más volt, Naptárkorrekció pedig teljesen elképzelhetetlen azokban a sötét években.
- Meghamisították a történelmet, s betoldtak 2,7 x 128 nem létező évet. Bizonyíték? Illig és a magyar Hunnivári próbálkozik, de eredeti dokumentumok nélkül az is csak egy hipotézis, bár kétség kívül elég izgalmas hipotézis.
Egyáltalán 325.-ben miről csúszott vissza a tavaszi napéjegyenlőség ideje márc.21.re? Ugyanis lehet olvasni márc.26-ról, 25-ről, márc. 24-ről , márc 23-ról és márc.21-ről is, mint az eredeti tropika időpontja.
Gáspár Róbert szerint ez attól is függ, hogy milyen naptárt nézünk. Mert ugye , ami a római naptár szerint márc. 25, az lehet, hogy a julián naptár szerint márc.21.Amit Gáspár Róbertnál sem láttam, hogy az Augusztus által februárból elvett, és aug. hónaphoz adott 1 nap hogyan változtatta meg a MEQ időpontját?
Mellékesen itt jegyezném meg, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség csak formailag márc. 21. A valóságban márc. 20 , sőt márc. 19.-én is előfordulhat a csillagászati esemény.

A régi népek egy része a napévet, más része a holdhónapot vette alapul. Külön-külön volt babilóniai, görög, zsidó, kínai, mohamedán naptár stb. Némelyiket még ma is használják. Az egyiptomiak a napévet használták. Tizenkettő, egyenként 30 napos hónap után az év végén 5 pótnapot, négyévenként 6 pótnapot csatoltak /szökőév/. Vagyis a 365,25 napos évet vették alapul.


A régi római naptár komplikált volt és pontatlan ezért döntött úgy Julius Caesar , hogy felkéri Szoszigenész egyiptomi asztrológust és matematikust egy teljesen új naptár kidolgozására.
Szoszigenész az egyiptomi és a babiloniai napévszámítást vette alapul, de egy sokkal kezelhetőbb, egyszerübb naptárat sikerült létrehoznia: a Julián naptárt.


Julius Caesar idejében a naptár és a napév között már cirka 57 nap eltérés volt. I.e. 46-ban J. Caesar a felgyülemlett eltérések kiküszöbölése céljából a következő év hosszát 445 naposnak vette, és elrendelte, hogy azontúl minden negyedik év 366 napos szökőév legyen. A hónapok hosszát is módosította. Minden páratlan hónap 31 napos, minden páros hónap 30 napo lett, azzal hogy a február szökőévben 30 napos, egyébként csak 29 napos. A hetedik hónapot saját magáról nevezte el : Júliusnak. Ez volt a JULIÁN-NAPTÁR. Julius Caesar után a papok tévesen minden harmadik évet szökőévnek vettek. Így a naptár éve " késett" a napévhez képest, amelyet AUGUSZTUS császár vett észre. Ezt úgy hozta helyre, hogy 12 éven keresztül nem volt szökőév, majd úgy véglegesítette, hogy a város fennállásának 261 évét /i.sz. 6./ és valamennyi rákövetkező 4.évet nyilvánította szökőévnek. Ezen kívül a nyolcadik hónapot saját magáról nevezte el, és kiegészítette 1 nappal a február rovására. A 31 napos augusztus után a többi hónap 30-31-30-31 napos lett. A julián év 0,0078 nappal hosszabb a valódi napévnél. 325-ben a niccai zsinat alkalmával észrevették, hogy a tavaszi napéjegyenlőség március 25-ről március 21-re csúszott. A zsinat ugyan elrendelte, hogy a húsvét kiszámítására vonatkozó időpont március 21-e legyen, azonban az elcsúszás hibáját nem szüntették meg.


A 16. században a tavaszi napéjegyenlőség már március 11-re esett. Ekkor XIII. Gergely pápa elrendelte, hogy 1582. október 4-e után október 15-ét írjanak. Az évszázadok évei közül pedig csak a 400-zal oszthatók legyenek szökőévek. Így 1900 nem volt szökőév, de 2000 szökőév lesz. Ezt az úgynevezett GERGELY-NAPTÁRT használjuk ma is. Ennek hibája olyan csekély, hogy 3323 évenként fog egy teljes napot kitenni.

Ha valaki a csillagászat segítségével szeretné alátámasztani a naptárról alkotott elképzeléseit, akkor feltétlenül ismerkedjen meg a Szárosz ciklussal. Persze, még sok más ismeret is szükségeltetik...



 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

A maját követő magyar időszámítás első Boldogasszony esztendejének naptára

(Libralmar, 2013.08.08 11:10)

"A maját követő magyar időszámítás követő első Boldogasszony esztendejének naptára" de nehezen sikerült azt a fránya T-t kivenni..:o)

A maját követő magyar időszámítást első Boldogasszony esztendejének naptára

(Libralmar, 2013.08.08 11:07)

időszámítást

A maját követő magyar időszámítást első Boldogasszony esztendejének naptára

(Libralmar, 2013.08.08 11:06)

http://mag.info.hu/magtar/naptar_a3.pdf